stalkermacska
s

 


Stalker         talker
  A regény 2. kiadása


 

A Stalker címû könyv, Arkagyij és Boris Sztrugackij regénye. A szó amerikai angol jelentése cserkészvadász, de az írók a guberáló alternatív fordítását használják a regényben. Felmerülhet a kérdés, mit, és hol guberál egy stalker?
A regény tér tudományos fantasztikus környezetben játszódik. Az idegenek látogatása után kialakult a zóna. (Ez a történet egyik alapvetõ helyszíne). Itt minden egészen más. Emberkéz alkotta dolgok földön túli tulajdonságokkal bírnak, és természetesen szigorúan tilos a be, illetve az átjárás. A tudomány vizsgálja a jelenséget, nem sok eredménnyel nem úgy, mint a zóna melletti kisváros fekete kereskedelme. Ez a speciális kereskedelem hívta életre a stalkerság személyi intézményét. Nos a stalker az az ember, aki agyafúrt módon (semmibevéve a fegyveres õrzést), bejut, be jár a zónába, és onnan kihoz bizonyos tárgyakat a megrendelõi számára.
Ezeket a tárgyakat guberálja egy Stalker a zónában.
A regénybõl azonos címú film készült, Andrej Tarkovszkij rendezésével. Tarkovszkij mélyebben analizál. A filmbeli stalker különös "vendégeket" kísér a zónába. Egy írót, aki kiüresedett, egy fizikust, akirõl már nem vesz tudomást a tudomány, és fordítva

A zónában ezúttal nem tárgyakat fognak guberálni , hanem arra készülnek, hogy önmagukkal találkozzanak a "szobában". (A szoba a film egyik súlypontja). A kívánságok szobájába eddig senki nem mert bemenni.
A film az ember három személyiség részét láttatja: a filozófust (Stalker), a mûvészt (író), és a tudóst (fizikus).
A három guberáló közül kettõ megtörten lép ki a zónából.
Hogyan, és miért lettem Stalker?
Hosszú életem során egyszer régen, talán nem is olyan régen, az ördög elõl menekülve, Ausztriában egy menekültlágerben találtam magam. Ottani életem alatt többször kerültem stalkeri helyzetbe ( nem a "kereskedelmet" ûztem), így egy menekült társam elnevezett stalkernek.
A menekültek nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem szólítják egymást az anyakönyvi nevükön. Bevett szokásuk, hogy ragadványnevekkel illetik egymást, valahogy úgy, mint Rejtõ Jenõ Csontbrigád címû könyvében.

 

A Jó Stalker átlépi a saját dimenzióit, és átjárhatóvá teszi
a másokét is. (Ha tehetném, akkor ma is disszidálnék)!

Aki még nem olvasta a könyvet, az sokat veszített!

Aki még nem látta a filmet, soha nem pótolhatja be!

A zenekar ->

Lap tetejére 

Üzenet